Az RMDSZ segítené a bajba jutott hiteleseket

Mint ismeretes, a svájci frank árfolyamának elszabadulása több ezer romániai családnak okoz gondot. Tavaly februárban három RMDSZ-es képviselő és három szenátor egy törvénycsomagot terjesztett elő a devizahitelesek megsegítésére, mely tervezet ezekben a napokban ismét aktuálissá vált. A törvénytervezet előírásairól és jelenlegi helyzetéről Kereskényi Gábor parlamenti képviselőt, az egyik kezdeményezőt kérdeztük.

- Hogy áll most az RMDSZ törvénytervezete?

- A tervezetet tavaly február 4-én nyújtottuk be, június közepén pedig a Szenátus hallgatólagosan elfogadta. A dokumentum jelenleg a Képviselőház pénzügyi szakbizottsága jelentésére vár, melyet követően az alsóház plénuma dönthet a kérdésben.

- Melyek a törvénytervezet legfontosabb rendelkezései?

- Mindenekelőtt azt hangsúlyoznám, hogy ez egy olyan "mentőcsomag", mely nemcsak a svájci frankos hitelesekre, hanem bármely devizahitelesre vonatkoznak, függetlenül attól, hogy milyen valutában igényelték a hitelt. Az elmúlt napokban sajnos a svájci frankosok jártak a legrosszabbul. Míg 2007 január 3-án a svájci frank - lej árfolyam 2,07 volt, a mai napon 4,47 lej. Ez a hatalmas árfolyamkülönbség jelenleg Romániában kb. 75 ezer embert, tehát 75 ezer családot érint negatívan.

Ezért a mi tervezetünk azt írja elő, hogy az ügyfelek kérésre visszafizethetik ezeket a hiteleket lejben, a szerződéskötés időpontjában érvényes valutaárfolyamon. Külön ki szeretném hangsúlyozni, hogy egyes híresztelésekkel ellentétben nem arról van szó, hogy az állam siet a bajbajutottak segítségére, a költségvetéséből, tehát az adófizetők pénzéből. A cél az, hogy a valutaárfolyam ingadozásából eredő rizikót a bankok is átvállalják.

Egyébként egy másik törvénytervezettel, mely szintén kapcsolódik a bajba jutott devizahitelesekhez, az RMDSZ azt szeretné lehetővé tenni, hogy a bankok által elárverezett lakásokat az érdekelt önkormányzatoknak lehetőségük legyen megvásárolni, majd bérbe adni az egykori tulajdonosoknak. Ez azért is lenne fontos, mivel a fedél nélkül maradt hitelesek amúgy is a polgármesteri hivatalokban jelentkeznek lakásért, az önkormányzatoknak pedig választ kell adniuk a szociális problémákra.

- Kik és milyen ellenérveket hoznak fel a tervezettel szemben?

- A Román Nemzeti Bank a tervezetünk legfőbb ellenzője, érvelésük szerint ugyanis ezekkel az intézkedésekkel a kereskedelmi bankok jó része csődbe menne Romániában. Szerintünk azonban a kérdés úgy vetődik fel, hogy akarunk-e segíteni a bajbajutottakon vagy sem? Magyarországon és Horvátországban ugyanis már érvényben vannak hasonló szabályozások, és tudtommal még nem vonult onnan ki egyetlen bank sem...